Alkanna Tinctoria
A növény neve körül vannak bonyodalmak. Nálunk hívják báránypirosítónak, bárányfestőnek, mert a juhászok a gyökeréből nyert festékanyaggal jelölték az élő jószágok szőrét. Füveskönyvek sűrűn használják még a, pirítófű, vagy az angolból fordított ebnyelvfű elnevezést. Az alkanna tudományos nevét a perzsa-arab al-henna szóra vezetik vissza. A növény a Boraginaceae család tagja. Találkozhatsz még szinonima névként pl. az
Alkannawurzel, Alkanna Tuberculata, Alkanet, Dyer's bugloss elnevezéssel is.
Létezik az Alkanna Tinctoriának egy az USA-ban honos rokona, a Batschia canescens, és természetesen szinonima nevekkel bővelkedve, pl. Lithospermum Canescens, és hogy ne érezzük magunkat annyira jól, még van hivatalos INCI neve is. Na itt elég volt úgy gondolom.
A növény gyökere elérheti a 25 cm-es hosszúságot, kevéssé elágazó, barnásvöröses kérge könnyen lehámlik.
Szárai 15-30 cm. hosszúak földön heverőek, szőrösek, a virágzó végei felállóak. A szárak között tőlevélrózsa fejlődik, levelei 10-15 mm hosszúak, ezüstös szőrűek. Gyönyörű kék kunkoros füzérvirágzata van.
A Batschia C-nek a virága sárga.
Magyarországon védett növény ne gyűjtsük!
Vásárlásnál a legritkább esetben tüntetik fel, hogy honnan származik a növény, és melyik fajból. Úgy tűnik nincs különbség közöttük a minket érintő szempontok alapján.
Festékanyaga főleg a gyökér külső könnyen hámló kérgében található. Ezt az aprított részt vesszük meg, és ezt maceráljuk. Vízben a festékanyaga egyáltalán nem, de alkoholban, éterben, olajokban ,zsírokban, kiválóan oldódik otthoni körülmények közt is. Az olajat felmelegítjük 50-60 fokra, ebbe áztatjuk a gyökér darabokat. Ha lehet másnapig hagyjuk radiátoron, napon, vagy néhányszor vízfürdőben melegítsük újra. Így eljárva már másnap használhatjuk szappanba, egyéb kozmetikumokba.
Régen virágait, leveleit tartósításra használták, vagy zsengén salátákhoz keverték. Kenőcse antiszeptikus, kiváló gennyes fertőzött sebekre, tályogokra, fekélyre, égésre, bőrkondicionáló, bőrpuhító. A gyökér főzete nyálkaoldó, kihajtja a vesekövet. Gyógyítja még a gyomorfekélyt, hasmenést, sárgaságot. Jó eredménnyel használható törésre, húzódásra, zúzódásra, reumára.
Viszonylag kevés vizsgálatot végeztek vele, ezért nincs megbízható adat a népi gyógyászatban való használatára, illetve csak valószínűsítik, hogy belsőleg túlzott mennyiség bevitele okozhat tüdőgyulladást, rákot.
Terhesség,és szoptatás alatt ezért belsőleg kerüljük.
A növény festékanyagát használták ócska borok színezésére, hamisították vele pl. a rózsafát, ébenfát, hegedűkészítők a lakkozásnál vették igénybe, gyógyszerek élelmiszerek szinezője, gyapjú, és textilanyagok festéke.
Szia!
Én hideg olajban maceráltam, tovább, néhány hétig. De többször is fel lehet használni, a leszűrt kéregre lehet újra olajat önteni, és tovább használni.
Köszönöm szépen a részletes leírást. Már be is áztattam csak még nem tudom mihez fogom felhasználni.:) Ha tovább ázik az olajban az probléma?
Andi,
én még nem használtam többször, nem tudom milyen intenzitású, de megköszönjük, ha van tapasztalatod, és megosztod velünk.
Bsbori,
nincs mit. Az enyém 2 hónapig ázott, és jó lett, nagyon jó!
A második macerálásnál már halványabb lesz a színe, de nem sokkal, de ehhez hozzá kell tennem, hogy én is sokáig hagytam, ahogy írtam is, csak hidegen áztattam és több hétig... külföldi oldalon volt, aki írta, hogy három-négyszer is használt egy adag gyökeret, egyre kevesebb intenzitással színez...
Andi,
köszönjük.
Köszönöm a kimerítő infót, így azért már az árához is másképp állok hozzá :)
Bsbori,
szívesen. Ahol én vettem, nem volt vészes az ára, talán 3 euró 10 deka, és ez biztos, hogy natur színezék, plusz gyógyhatásokkal.
Köszi a leírást! Kezdő szappanos vagyok és már vettem alkannát, csak eddig nem tudtam hogyan kell használni, ezért nem színeztem vele. Örülök, hogy rád találtam!
Kriszta, szólj bátran, ha valamiben segítség kell.
talán ezért állították, hogy Stradivari hegedűjét emberi vérrel festették :)