Ezzel annyit, de annyit szenvedtem, hogy el se hiszitek, és még mindig se kész nincs, se nem jó!
Többször vízbe akartam folytani, vagy inkább málasztani,de Viki percekig tartó sikítására, rimánkodására megkegyelmeztem neki! De kizárólag azért kapott időszakos kegyelmet, hogy a Viki csöndbe maradjon! Ez nem katicabogár, ez egy túltenyésztett hangya katona, piros ruhában! Ez a dög, a rémálmom! Még mielőtt kész lesz, lehet hogy megtaposom!!! De a Vikinek ezt ne áruljátok el, légyszi!!!

Svájci csokiporból, a Caotinából tettem bele, extrának egy kis sheavajat, és kakaóvajat is.

A tetején a habrózsák kísérlet. Nem felvert massza, sima hidegfolyamat szappan habzsákból kinyomva. Működik a dolog, csak meg kell várni a megfelelő puding állapotot. A habrózsák kontúrjai azért nem elég élesek, mert műanyag kinyomócsövet használtam nem fémet. A fémmel, sokkal szebb lesz.

A megszokott alap indiai citromfű macerátummal. Nem tudom miért, de isteni illata van, pedig nincs benne illóolaj. Még a Kémiadoktora barátnőm sem tudja!  Nagyon finom, selymes, dús habzású.

Ezek az egyik nagy kedvenceim, még valami díszítést kell rájuk kitalálnom, bár sokaknak így tetszik. Csak így egyszerűen sallang nélkül. Aztán meg néha a kevés több. Vagy valami ilyesmi a mondás.
Hófehér a kaolintól, és szintén érzékeny száraz bőrre való. Persze a mai világban kinek van a testén zsíros bőre?